Depressziós vagy? Hidd el, hogy sok ember küzd ezzel a problémával, de soha ne felejtsd el hogy nem vagy egyedül. Én is sokszor vagyok szomorú - néhanapján azt érzem hogy nem vagyok kíváncsi senkire sem, csak ülnék a szobámban és könyveket olvasnék, de tudom hogy ez nem lenne helyes megoldás, hiszen annyi célom van az életben amit szeretnék elérni. Az én véleményem szerint a depresszió mélyen meghatározza az ember életútját. Egyedül akar lenni, szomorú, magányos, de közben mégis vágyik a szeretetre és a társaságra/vagy egy társra. Én még gyermekkoromban lettem depressziós - amikor elváltak a szüleim és ezt nagyon nehezen viseltem. És azóta nagyon sok rossz dolog történt velem - családi dolgok, és más is. Most itt állok 18 évesen. Visszagondolva még most sem tudok megbocsátani - mondták már azt is hogy nem baj, és azt is mondták hogy meg kell bocsátanom. Nem tudom hogy mit érzek, mert úgymond eltemettem magamban a dolgokat, és próbálok túllépni ezeken több-kevesebb sikerrel. A megbocsátás és a túllépés a dolgokon nem könnyű, egyáltalán nem, pláne nem egy sérült léleknek. 

Muszáj felépülni valahogy a depresszióból - mert akkor a lelkedet megeszi a keserűség, és még a végén feladsz mindent - akár még az életed is. Ha feladod az életed, eldobsz magadtól egy nagy dobozt ami tele van lehetőségekkel. Persze egy depressziósnak ezt nehéz megérteni. Én is sokáig gondolkodtam az öngyilkosságon, de rájöttem hogy az nem lenne megoldás. De nem szabad hagyni hogy mélyre süllyedj a depresszió gödrében, mert minél mélyebbre mész, annál nehezebben tudsz majd kilábalni - ezt saját tapasztalatból írom. Van egy kedvenc idézetem ami a Vámpírnaplókból származik, és ide kapcsolódik:

"The worst feeling is, the moment you realize, that you've lost yourself." - "A legrosszabb érzés, az a pillanat, amikor rájössz hogy elvesztetted önmagad."

Nem szabad hagyni hogy elvessz! Állj fel és küzdj önmagadért! Ha kell néha, én önző vagyok - pedig tényleg szívesen segítek másokon, de ha úgy adódik, akkor muszáj a saját érdekeim nézni. Persze nálam ehhez nagymértékben önfejűség is járul - mert általában valamilyen értelmes célt kitűzök magam elé, és azt meg is valósítom. De nekem a szorgalmam és a kitartásom is megvan ahhoz, hogy próbáljam minden élethelyzetből a legjobbat kihozni. Mindig magam hoztam a döntéseim tinikoromban mert senki sem állt mellettem - erre kényszerített az élet. Azóta megterveztem az életutam, és a céljaim. Küzdök. Nagy erőfeszítés kellett ahhoz hogy felépüljek a depresszióból, és ne akarjam megölni magam. Az olvasás is sokat segített rajtam, ami nekem úgymond egy menekülés - egy másik világba, de tudom hogy azt sem szabad túlzásba vinnem, mert akkor az álomvilágban "maradok". Sokszor leszóltak, de már nem érdekel, kicsit érzéketlen lettem, amiről azt gondolom hogy nem is baj - mert régen mindig elsírtam magam, amikor megbántott a családom. Talán nem ilyennek kellene lennem, de ilyen lettem. Céltudatos vagyok, és önfejű, szorgalmas, és kitartó - pont ezek miatt a tulajdonságok miatt értem el az eddigi eredményeim. Bevallom néha rossz az hogy ilyen vagyok, mert nem hagyom magam senkinek - és mindenkivel harcolok, és sajnos van amikor megbántom úgy a másik embert, hogy nem akartam. Nekem ezt adta a sors, ezt a életet elfogadtam, így kell szeretnem önmagam, mert a természetünket nem tudjuk megváltoztatni - esetleg valamilyen szinten - de, az hogy teljesen megváltozzunk, szerintem az nem lehetséges.

Én ezekkel gondolatokkal azt próbáltam kifejteni, hogy a depresszió nagyon is befolyásolja a személyiségünket, életutunkat, és a kapcsolatunkat az emberekkel - külvilággal. Szerintem az a megoldás, ha valaki beszél a problémáiról, és nem az alkoholba, vagy a drogokba menekül - mert ez miatt, még inkább megszakad majd a kapcsolat az emberekkel, vagyis a külvilággal. Nem szabad befordulni, és bezárkózni mert az nem segít. Keressük a társaságot, és beszéljünk a gondjainkról, merjünk segítséget kérni, mert ez segít a gyógyulás útjára lépni. A szerek nem segítenek, csak lehúznak még jobban a lejtőn. 

Remélem hogy aki elolvasta a bejegyzésem, az reményt merít belőle, és segít neki abban hogy az életét egyenesbe hozza - ha esetleg mostanság nem alakultak jól a dolgai. Mindenkinek boldog és sikerekkel teli életet kívánok!